2008 május 16-án pénteken este 6 órakor megszünt az eddigi szolgálatom a Mária Rádiónál.
Ezt az önkéntes recepció vezetöi szolgálatot én mondtam fel, részben mert úgytűnik, hogy már nem tudtam a korábbi, általam , saját magamtól megkövetelt szinvonalon elllátni, részben pedig, mivel én itt önkéntes voltam, a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett gondoskodnom kellett a megélhetésemről, mivel Péter sem tud már olyan mértékben támogatni, ahogyan korábban.
Nagyon nehéz szívvel hoztam meg ezt a döntést, hiszen nekem a Mária Rádió valóban az életben maradást és az életet jelentette.
Korábban is volt már olyan blog bejegyzésem, amikor fájó szívvel említettem meg, hogy a hallgatók nem mindig megértőek a Mária Rádióval és olyan jelentéktelen , apró hibákat is szóvá tesznek amit ha valóban szeretik a rádiót figyelmen kívül kellene hagyni, mert nem viszi előbbre a Rádió ügyét. Sajnos ez nem talált meghallgatásra, aki olvasta azt hitte, hogy ez az én szubjektív véleményem, pedig éppen a Mária Rádió iránti szeretetemből fakad, hogy sohasem tettem volna olyat, ami a Rádió hátrányára szolgálhatottt volna.
Természetes, hogy az olvasók nem mindig értettek egyet a blog bejegyzésemmel sem, de az is természetes, hiszen aki olvassa, különösen ha nem ismeri a belső körűlményeket akkor negatív véleményre is hajlamos. Mégis hálás vagyok mindazoknak akik olvasták esetleg kommentálták, de legfőképpen azért, hogy egyáltalán lehetőségem volt a szívem kitárni.
A továbbra is irom a blogomat, csak nem MR IBOLYA, hanem dr Kiss Ibolya néven, és tartalmát tekintve is változni fog. Kérem fogadják azt is olyan szeretettel, mint ezt.
SZERETETTEL BÚCSÚZIK MR IBOLYA
.jpg)
Pünkösd, az egyház meglapításának és a Szentlélek eljövetelének napja. Igy a harmadik legnagyobb egyházi ünnep. Mivel Pünkösd, húsvét után az ötvenedik nap, igy egyben a jelentése is 50., mely görög szóból származik és az 50. görögül Pünkösd.
Űdvözlégy Csíksomlyói Szentséges Szűz Mária,keresztény híveidnek segítő anyja! Ime, Kegyszobrod előtt térdelve mély alázattal mutatom be tiszteletemet és hódolatomat. Te általad ajánlom fel magamat Istennek és remélem, hogy Általad elnyerem mindazon a kegyelmeket, amelyekre oly nagy szükségem van. Irgalmas jó anyám, tekints reám, fogadj engem jóságoddal és megértéseddel. Bizalommal jöttem ide, mint édes jó Anyámhoz, hatalmas pártfogómhoz életem vezércsillagához.Végy anyai oltalmadba és nyujtsd felém kezedet, mely engem gyámolítson, vezessen és oltalmazzon. Hallgasd meg buzgó kérésemet, segíts minden ügyemben, vigasztalj szenvedésemben és bánatomban, oltalmazz a veszélyben, ments meg a bünre vezető kísértésektől légy betegségemben ápolóm és halálomkor vígasztalóm. A te kegyes oltalmadba ajánlom nemcsak önmagamat, hanem szüleimet, testvéreimet, rokonaimat, barátaimat és jótevőimet és mindazokat, akikért imádkozni tartozom. Nyerd meg mindnyájunk számára a Mennyei Atya irgalmát, az Úr Jézus szeretetét és a Szentlélek kegyelmét, hogy testben-lélekben megszentűlve éljünk e világon, holtunk után pedig veled együtt örvendjünk az örök boldogságban.
Minden év április közepén űnnepli Nagyvárad az egyházmegye alapítását, melyet Szent László Királyunk alapított, és ennek tiszteletére tartják egy héten át a Váradi Napokat. Erdély és Nagyvárad igen nagy tisztelője Sznt Lászlónak, nemcsak azért, mert a katolikus hitet ő szilárdította meg az ország ezen részén, a legtöbb csodája is Erdélyhez és a Kárpátokhoz fűződnek. Annyira szerette Váradot, hogy1095-beni halálakor a Nagyváradi Székesegyházban temették el. III.Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. ekkor bontották fel a sírját és testét díszes sírba helyezték át, de a fejet leválasztották és külön mellszobor alaku tartóba helyezték, majd a sír fölé tették.
A Váradi Napok a Nagyváradi Székesegyházban kezdődőtt ünnepi nagy misével, ahol a Szentmisé az uj pápai nuncius celebrálta, Tempfli püspök úr, a Premontrei apát úr Eszterházy László kanonok Máriaremetei plébános és dr Szederkényi Károly atya c.prépost, esperes plébános úr koncelebrálásával. A szentmise hasonlóan , mint a mi Esztergomi Bazilikánkban a főpapok várásával kezdődött, amikor beléptek a székesegyházba felhangzott a Christus Vincit, Christus regnat, és zúgott az orgona és az énekszó a Szentmise megkezdééig, ahol Tempfli püspök úr üdvözlő szavai után, Liszt Koronázási miséje szólt. Nagy megdöbbenésre az uj nuncius aki egyébként spanyol, mint az egyik legnagyobb szentről emlékezett meg Szent Lászlóról, mint a váradi egyházmegye alapítójáról, és bár beszédét fordították magyarra, mégis néhány szót magyarul mondott el.Életem egyiklegszebb magyar miséjében volt részem,ami a pápai, magyar és a székely himnuszok után Hadel Messiásának Hallelujájával végződött.
Ma 2 hónapja, hogy nem irtam a blogomba, ennek nagyon sok oka van, de most erről nem kívánok beszélni. Úgy gondoltam azonban, hogy a Húsvét, mint a legnagyobb ünnepünket nem hagyhatom ki, különösen akkor amikor még a szüetésnapom is közvetlenül húsvét keddjére, húsvét nyolcadára esett. Igaz, hogy 71 évvel ezelőtt nagypénteken születtem. akkor az az egyik legszebb Mária ünnep, Gyümölcsöltó Boldogasszony napja, is volt amely a tényleges születésnapom,ami ott még nem került áthelyezésre, iígy kettős ünnepen születtem. Igaz, hogy szüleim fiút vártak, aki természetesen Szent József és édesapám után József lett volna, de mivel lány névvel nem készültek, igy édesapám ha kívánsága nem is teljesűlt meglepte édesanyámat egy csokor ibolyával, és jobb ötlet nem lévén így lettem Ibolya. Mint a gyerekek általában nem szerettem a nevemet és mert az akkori időknek megfelelöen a kersztségben Ibolya, Zsuzsanna, Margit nevet kaptam, a bérmálásnál, meg Mária lettem, igy felnöttként több mint 40 évig a Zsuzsanna névre hallgattam, kivéve édesapámat, aki nem volt hajlandó csak Ibolyának szólítani. Nem is volt baj egészen addig míg Zsuzsi lányom fel nem háborodott azon, hogy édesanya miért február 19-én tartja a névnapját mikor ő nem is Zsuzsi. Igy aztán kénytelen voltam az én névnapomat augusztus 11-re helyezni, hogy ne legyen vita. Sajnos ma már nem kell vitázni, de már nem is nagyon használom a Zsuzsannát.
mindenképpen meghagyva annak régi stylus jegyeit.Mint említettem itt már 3ooo éve élnek emberek, a kutatások szerint, mert a környékbeli sóbányákból termelték ki az élethez szükséges sót, annak kitermeléséből éltek , és élnek, mind a mai napig. még a tóból is nyertek ki sót, ami ma is 150 m mély, nagyon hideg , és nagyon sós, és ez a kifogott halak ízén is jól érezhető, ez adja különleges zamatát, na meg a nagyszerű
Szinte csendben tettük meg az utat, majd megérkezve gyönyörű virágokkal felpakolva megálltunk a tó mellet, a hatalmas fűzfa árnyékában és sirva gondultunk vissza 2005 julius 18-ra, amikor Zsuzsi hamvait örökre elnyelte a most is fekete víz. A virágokat is arra az oszlopra raktuk le, ahol akkor az urnát tettük. Majd éppen úgy a vízbe szortuk. soká usztak a viz felszínén, mivel a víz nagyon hideg volt, helyenként be is volt fagyva, a kacsák és a hattyúk a napon a jégen tollászkodtak, igy nem bántották a virágokat. Mivel a temetéskor zuhogott az eső és este 1o óra volt igy
egy képet sem tudtunk csinálni, nem igy most vakitó téli napsütésben álltunk ott és csak a víz csúnya fekete színe volt borzongtató, és félelmetes, és tett nagyon szomorúvá, hiszen a legkedvese szerettünket nyelte el örökre. A szomorúság dacára ez a látogatás igen széppé varázsolta az ünnepet, mivel mindketten azt éreztük, hogy lelke velünk van ,és valóban együtt ünnepelünk. Újra végig sétáltunk a városon, beültünk a Zsuzsi kedvenc kávézójába, megittuk emlékére az általa is úgy szeretett Mozart kávét, ami nem más mint egy csodálatos habos kávé, 4 cl Mozart likőr és egy Mozart- kugel. Visszaemlékeztünk az ott együtt töltött gyönyörű napokra, majd elindultunk visszafelé, hogy a Szent estét kellemes, meghitt ünnepléssel töltsük.
A képen is látható havas éj, a templomhoz vezető havas út, és a hidegben ballagó emberek akár 2007 szentséges éjét is mutathatnák.
Mindenki megcsodálta a barokk templom belsőhöz
Ma Advent első vasárnapján Károly atya a reggeli "Lélek ébresztő"-ben megmagyarázta Advent igazi jelentését. Nemcsak, mint az egyházi év kezdetét, hanem a várakozás és a felkészűlés időszakaként beszélt az eljövendő időről. A várakozás a Jézus várás ideje, de az előkészületé is, Jézus születésére, amikoris meg kell tisztitani lelkünket, hogy figyelmünk éber legyen és csak az Úr kegyelemhozó eljövetelére irányuljon. Az ébredés időszaka, hiszen fel akrja rázni az embert, hogy milyen fontos nekünk Krisztus születése, mint a gyönyörű adventi énekben mondjuk"Ébredj ember mély álmodból megszabadulsz rabságodból, közelít már üdvösséged, eltörlik majd minden vétked." Ez egyben utal Krisztus világvégi eljövetelére is, hogy mindig késznek kell lenni, mert az Úr bármikor eljöhet, és ha felkészületlenül ér jövetele, akkor kivűl maradhatunk a "Mennyegzőről".
1961-ben egy véletlen folytán jártam előszőr Zell am See-ben. Olaszországból utaztunk haza, amikor Kupfsteinben aludva előző este néztük a térképet. Mondom a férjemnek, hogy milyen szép volna végig utazni a Salzach völgyén, Salzburgig, Lajos nagyon felháborodott, hogy mit képzelek én, csak nem fog értem 160 km-t kerülni, csak azért, hogy én kiülhessek a tó teraszára fagylaltozni, mikor innen csak 44 km Salzburg. erre én semmit sem tudtam mondani és reggel elindultunk. 1/2 óra mulva Lofernél megállitott a nyugatnémet határőr " Passport bitte" felszólítással, Egy-másra néztünk, csináltunk egy hátra arcot és neki indultunk a hosszabb útnak, a Salzach partján. Az történt ugyanis, hogy a térképén valóban, csak 44 km volt Salzburg, csak éppen közben volt a nyugatnémet határ, a Brechtesgadeni Sasfészek, és akkor még nem volt nyugatnémet átutazó vizum, ráadásul piros útlevelünk volt, amivel nemigen engedtek volna át szó nélkül és nem is akartuk az utat elrontani holmi kioktatással..jpg)
ton, de megérkeztünk a Zeller See partjára, és megáll-tunk a gyönyörű Grand Hotel elött, ahol a csodálatos teraszon megihattam a vágyott kávémat és annyi fagylaltot ehettem amennyi belém fért. Megcsodáltuk a tavat övező közel két-ezer méter magas hegyeket, melyeket akkor a nagy melegben is hó fedett. Lesétáltunk a virágoban gazdag tóparti sétaúton a hajóállomásig, amelyről akkor is már szinte percenként indultak a sétahajók, vagy a vízibuszok a tulsóparton lévő remek strandra és a felette levő kis hegyi faluba, vagy körbe a tavon kerülgetve az ott megengedett elektromos csónakokat és evezősöket. Bár ez a kis kitérő akkor egy napos utat jelentett, de felejthetetlen volt és akkor még remélni sem mertem, hogy milyen sok éven át fogom ott tölteni a nyarat a családommal és mennyi örömben és boldogságban lesz részünk.
Ime ez az a hattyu, amely több mint 10 évig pompázott nekünk az ablakunk alatt és a.szálló előtt. Ami csak az egyik kedves visszatérő emlék, de a nyönyörű promenád, ahol szinte naponta más más zenekar játszott szebbnél szebb muzsikát, vagy a csodálatos XII.század- beli templom és a harang torony, amelynek 1/4 órás ütései nélkül el sem tudtuk volna képzelni éjszakai nyugalmunkat. A Mozart kávéház, valódi Mozart kávéjával / kávé, tejszinhab, 3 cl Mozart likör és 1 valódi Mozart-Kugel. A kedves grill estekről nem is beszélve , szinte naponta más más kiránduló helyet felfedezve, mint az egyedülálló Krimml vízesés, a Kaprun alján fekvő és sízésre kiválóan alkalmas Gleccser tó. A nem messze lévő Feldtauern alagúton át található Heiligenseele, vagy Ausztira második legmagasabb csúcs a Ferenc József csúcs a Grossglockneren. Mind mind csodás látvány az igazi osztrák "geműtlich" hangulattal.
Kedves Blogom! nagyon elhanyagoltalak, mert több, mint egy hónapja nem írtam semmit, de elő se vettelek, részben azért ,mert elromlott a gépem, aztán meg elvesztek a gyönyörű összegyüjtött képeim. És éppen a mostani címben szereplő napok miatt nem is voltam itt, haza mentem, hogy mind Mindenszentek napján, mind Halottak napján lerójjam kegyeletemet az én és a Lajos halottainál, akik a miskolci Mindenszentek temetőjében fekszenek, hiszen ha én nem megyek, akkor nem látogatja Őket senki.
Juan Diegónak 1531 december 9-én Mexicóban, a Tepeyac dombon megjelent a Szűzanya.Juan megkeresztelt indián volt, aki mindig a Tepeyac dombon közlekedett,hogy útját lerövidítse. Egyszer egy csodálatos enyhe fuvallatból egy Fenségeshölgy jelent meg előtte aki magát Guadalupei Szűzanyának nevezte. Megszólította Juant, kérte, hogy 12-én ujra jöjjön el hozzá.12 én ugy volt, hogy a találkozó nem jön létre, mert Juan nagybátyja megbetegedett és Juannak papért kellett sietnie. Útját, hogy leröviditse megint a Tepeyac dombon ment át, amikor megint megszólította a Fenségeshölgy. Juan , aznap sietett és nem akart megállni, de a Szúzanya megnyugtatta, hogy nagybátyja nem fog meghalni Kérte Juant, hogy menjen el a püspökhöz és kérje, hogy ezen a helyen ahol Juan először meglátta építsenek apátságot és akkor megsegíti Mexicót, Juan elment de Zamarraga püspökhöz és elmondta mit üzent a Fenségeshölgy, de a püspök jelet kért, hogy Juannak valóban a Szűzanya jelent meg. Juan szomorúan ment vissza és elmesélte, hogy küldetése sikertelen volt. A Fenségeshölgy az mondta, hogy a tilmáját szedje tele rózsával, Juan tiltakozott, hiszen ebben az időben a rózsa nem virágzott. az csupasz ágakból állt, mégis eleget tett a hölgy kívánságának, és a száraz ágakat elvitte a püspökhöz, mikor azonban ott kiöntette a száraz rózsa ágak illatozó virágzó kastilliai rózsává váltak. De Zamarraga püspök, még mindig ujabb jelet kért, de úgy döntött, hogy elmegy személyesen Juannal és meggyőződik az általa mondottak valóságáról. Juan félt, hogy a Fenségeshölgy így nem fog megjelenni, de félelme fölösleges volt, mert mikor odaértek a püspökkel ismét megszólította, és megismételte azt a kivánságát, hogy a megjelenés helyén építsenek tiszteletére templomot. A püspök is hallotta a szavakat, de a Szűzanyát nem látta, ezért ismételt jelet kért. a Szűzanya felszólította juant, hogy vegye le tilmáját és terítse le a földre, és amikor felemelte a Fenségeshölgy színes pőzitív képe jelent meg azon, olyan szinű ruhában, mint ahogy ott Juan előtt megjelent. Ekkor már a püspök is hitt és előbb kápolnát, majd fényes templomot építettek, ahol az oltárkép Juan iilmája volt, a képet az idők folyamán számtalan baleset érte, mégis minden támadásban teljesen épen maradt, és ma az ujonnan épült Bazilika oltárképe.
Mostani blog bejegyzésem egy kcsit visszatekint az időben, bár úgy gondolon, hogy ez a téma mindig akuális, különösen azoknak akik vagy a rádióban hallgatták napról napra Jenő atya Legyetek apostolok c. műsorát, vagy elolvasták a Miért álltok itt tétlanűl c. könyvét, vagy talán már a II. kötetét is, Menjetek ti is a szőlőmbe!-ciműt, de szól a cursillistákhoz, akik már egyre tőbben vannak a világon, tisztelgés Gaál atya előtt, de szól mindenkihez akinek füle van a hallásra, vagy szeme az olvasáshoz.
Ismeretlenűl is nagy szeretettel fogadott bennünket, és a reggeli után részben élettörténetét mondta el, s mind azok akik nam ismerték ámulva hallgatták, majd elvárásait a Mária Rádióval szemben fogalmazta meg.
Ebben a szellemben mutatták be Károly atával a szentmisét a Plébánia templomban, áldott meg minket és vettün Tőle szivélyes búcsút, remélve a mielőbbi viszontlátást.
Hallottam egy történetet, egyszer egy gazdag ember sétált a tenger parton az esti szürköletben és csodaszép kavicsokat látott, lehajolt és összeszedte őket. különféle mértű és színűek voltak, este kirakta a zsebéből az az asztalra és reggel, amikor felébredt, akkor látta, hogy ezek nem kavicsok, hanem méretében és színében is más-más gyöngyök. Amikor sorba rakta azokat rájött, hogy minden szem gyöngy valamit jelképez, igy a legnagyobb és legfényesebb arany színű, az Isten gyöngye, amely Istenhez vezet, de nem vagyok egyedűl, mert Isten mellém szegődik és vezet minden lépésemben.
Az élet gyöngyei egy zarándok út is , amely két zarándok utat rejt magába, az ALAP utat és a HOSSZÚ utat. Az első Szent Margit sírhelyétől Mátraverebély-Szentkútra tart, a második is ezen az útvonalon indul, de tovább halad, a középkori Szent Jakab utat felelevenítve Máriacellbe. Megérkerzésünkor, miként a gyöngy sor szemein át, az út végén felcsendűl a MAGNIFICAT.
2006 november 19-én, Erzsébet napján,nyitotta meg Erdő Péter bíboros, Magyarország Prímása, a Szent István Bazilikában a Szent Erzsébet évet, születésének 800 éves évfordulóján. Árpádházi Szent Erzsébet, magyar királylányként született, II.Endre Magyar Király és Merániai Gertrúd gyermekeként, feltehetően Sárospatakon. A legenda szerint születése pillanatában egy kis piros csillag jelent meg az égen, mint akit a Jó Isten különleges életre szánt.5 éves korában eljegyzik a thüringiai őrgróf 14 éves elsőszülött fiával Hermannal és el is hagyja hazáját. Hatalmas ünnepséggel fogadták Wartburg várában, elsősorban a hihetetlen nagy hozomány miatt, amire az őrgrófságnak elengedhetetlen szüksége volt. Igy Erzsébet egyre szomorubb lett, és mivel semmi szeretet nem kapott Wartburgban, igy egyre inkábba jó Isten felé fordult és titokban így imádkozott Jó Istenem szeress engem! Védőszentjéül Sznt János apostolt választotta, mert ő hirdette még öregkorában is , hogy "szereressétek egymást!" Erzsébet megérzi édesanyja halálát is, akiért nagyon sokat imádkozik, mert álmában édesanyja arra kéri és mivel Wartburgban Gertrud meggyilkolása miatt Erzsébetet is elítélik igy egyre inkább megvetették és inkább szolgálónak nevezték, mint királylánynak. 1216-ban meghal hirtelen Hermann trónörökös, akit őszintén csak Erzsébet gyászól meg. és aki igy 1o évesen lesz özvegyé.
LISIEUX-iSZENT TERÉZ a francaországi Alenqonban született 1873-ban. 1886 karácsonyán élte át a megtérés kegyelmét, amikor a Szűzanya jelent meg előtte.Eddig is nagyon vallásos volt, de ezt követően életét teljes egészében a Jézus várás, a vele való találkozás töltötte ki. 15 évesen szinte gyermekként lépett be a lisieuxi Carmel kolostorba. mind édesapja, mind előljárói nehezményezték ezt a döntését, igy aztán egy római zarándok úton nem kisebb pártfogót keresett magának, mint XIII. Leó pápát, akinek közbenjárását kérte, hogy felvegyék ill. maradhasson a rendben. Az első öt évben rengeteget szenvedett testi és lelki bajoktól egyaránt. 1886 nagypéntek éjszakáján betegszk meg és ettől kezdve készűl a nagy találkozóra. azt vallja, hogy "Jézus kedvét leli abban, hogy megmutassa nekem az egyedüli utat, amely az isteni olvasztókemencéhez vezet és ez az út kicsi gyermek ráhagyatkozása, aki félelem nélkül alszik el Atyjának karjaiban." Azért is nevezi magát kis úti Teréznek, mert olyan kicsi, és aprókat lép, hogy neki felvonó kellene, hogy minél hamarabb Jézusához érjen. Ez 1897 szeptember 30-án következett be. életét a lelkek üdvéért és az Egyház terjedéséért ajánlotta fel. Azt vallotta, hogy lelkisége alapja, hogy keresztény vagyok, s ez azt jelenti, hogy -bármilyen is vagyok is / jó vagy rossz a magam vagy mások szemében/-Isten a legmélyebb atyai-anyai szeretetnél is jobban szeret engem, amit felfogva és elfogadva /egyedüli érdemem csak ez lehet/ én sem viszonozhatok másként, mint szeretettel.
2007 szeptember 16.és 22.. között egy nemzetközi folyamat részeként "REMÉNYT ÉS JÖVŐT ADOK NEKTEK" / JER.29,11/ mottóval került sorra a budapesti VÁROSMISSZIÓRA és az Uj Evangelizáció Nemzetközi Kongresszusára. A Kezdeményezés Párizsból indult, melyet II jános Pál pápa is támogatott. A folyamat következő állomásai Bécs, Brüsszel, Liszabon és mintegy megkoronázásaként BUDAPEST. A nagyváros óriási népességet és számtalan életstílust foglal magába, lehet a hit elvesztésének terepe, de kedvezhet a hit terjedésének is. 
Éppen hatvan évvel ezelőtt, 1947-ben, a Boldogasszony Éve keretében Mindszenty József hercegprímás hirdette meg és vezette a budapesti hívek zarándoklatát Máriaremetére. Ez a rendszerváltozás óta , időről időre felelevenített hagyomány folytatódott idén a városmisszió nyitányaként.A zarándokok a városmajori plébánia-tamplom előtt gyülekeztek, ahol Udvardy György püspök köszöntötte őket, majd Bíiró László püspök vezetésével kezdték meg előszőr a zarándoklat imádságait, énekeit, majd indultak, több mint 15.000.-en a Mária Rádió lelkes közvetítése mellett , mintegy három kilométeres hosszban Máriaremete felé.Igaz nem voltak annyian mint hatvan évvel ezelőtt, de jóval többen, mint azt az ellen drukkereink gondolták. Családias közösség formálódott az úton, a Magyarországért engesztelők és Mindszenty bíboros szentté avatásáért imádkozók közössége..A zarándokokat harang zúgás búcsúz-tatta a Városmajorban, és Köszöntötte Máriaremetén. A főcelebráns Erdö Péter, 2 püspök és 30 kocelebráló pappal bemutatoot főpapi szentmise után, a zarándokok lassan búcsút vettek Máriaremetéről, hogy a legközelebbi zarándolklaton még nagyobb számban vegyenek részt.
2oo7 szeptember 13-án csütörtökön a Fatimai Jelenések évfordulóján, a Mária Rádió, önkéntesei Károly és Ipoly atya vezetésével engesztelésre indultak 30-an, egy autóbusszal MÁRIANOSZTRÁRA az egyetlen magyar alapitásu rend a, Pálosok ma is működő csodálatos barokk kolostor templomába. Ez az engesztelés minden hónap ezen napján jelentős számú hívet vonz erre az alkalomra. Elöttünk eddig ismeretlen volt ez a hétről-hétre visszatérő imádsággal, áhítattal, de legfőképpen kegyelmekkel teli engesztelés ezen a helyen. Autóbusszal utaztunk a Dunakanyaron át Hazánk bár eldugott sarkában levő festői vidékére. A gyönyörű tájban megbúvó templom, amelyhez szorosan hozzáépült a régi kolostor épűlete, ami ma ill. amióta II József a Kalapos Király feloszlatta a rendeket, köztük a Pálos-rendet is előbb női, majd jelenleg férfi fegyház és börtönként üzemel, békésen működik ma már a templom mellett. A Pálos rendet az 1200-as években Boldog Özséb alapította, de mivel az akkori Szentszék szigorú feltételekhez kötötte a rend alapítást, igy Özséb azt meg sem próbálta, mert egy elismert szent kellett a rend alapításhoz, így esett a választás Remete Szent Pálra és bár a rend alapító ténylegesen Boldog ÖZSÉB, mégis a rend Remete Szent Pálról kapta nevét. Vannak olyan források is, hogy mivel a rendet a Pilisben alapították és szoros kötődése volt a Pilis hegységhez, igy kaphatta a nevét onnan is. Minden esetre az nem vitás, hogy a rend, ma is létezik, eredeti szellemiségét a Magyarországért való engesztelést tekinti fő feladatának, és az egyetlen kizárólag magyar alapításu férfi rend a világon. 
.jpg)
Megérkezésünkor Barnabás és Attila atya, a két pálos szerzetes fogadta a csoportot, rendkivűl meleg szívvel, kedvességgel.
házadért, az egész világért egesztelésül mondta el. Boldogan hallottuk, a felcsendűlő orgonaszót, a szebbnél szebb magyar szent énekekkel és a Jőjj el Szentlélek Úristen-t, aki valóban legalább erre a Szentmisére megvilágosította értelmünket. Egy szivvel mondtuk a hívek feleleteit a Miatyánkot és tiszta lélekkel járultunk az Úr aztalához, hogy szívünkben hazahozhassuk az Oltáriszentséget.A szentségi áldás után, az Oltárra kitett Szentségtartóban levő Oltáriszentség elött leborulva imádkoztuk a Rózsafűzért, a Lorettói Litániát, és imádtuk az ott jelenlévő Isteni Főlséget . A Szentségimádás, a Tantum Ergó hagjaival ért véget. Megtisztult és felemelt lélekkel vettünk búcsút, a kegyhelytől ls a Pálos atyáktól, azzal, hogy a búcsú nem végső, ha tehetjük még sokszor rójjuk le kegyeletünket a Szűzanyát ábrázoló kegykép előtt és jövünk még engesztelni mindenért és mindenkiért.
A 2007-ben 80 éves XVI.Benedek pápa a német nyelvű Austriába látogatott, ahol a német pápa, anyanyelvén köszöntötte az Őt ünneplő híveit, hiszen Austria túlnyomó részt római katolikus, bár ugyanolyan tisztelettel üdvözölték a más történelmi egyházak is, mint az evangélikus, református és a zsidó is. 2007 szeptember7-én kezdődött a látogatás és a pápa fogadásaa bécsi Schwechat repülő terén, majd szeptember 8-án MARIAZELLBE látogatott, ahol a 850 éves Kegy-templom elött Szentmisét pontifikált, több mint 30.000 hivő és a papság nagyszámu képviselője elött. Az oltár szabadtéren a 850 éves kegytemplom előtt került felállitásra.
Szeptember első csütörtökjétől kezdődöen minden csütörtökön este 6 órától, a Szent István Bazilika, Szent Jobb Kápolnájában, Nemzeti ereklyénk mellett Szentmisét mutatott be Károly atya, a Mária Rádióért, Hallgatóiért és Önkénteseinkért, mindenki szándékára, ezért nevezte, Mindenki Szentmiséjének. Beszédében, elmondta, hogy a jövőben minden csütörtökön hasonló Szentmisét mutatnak be, ha nem is mindig, Károly atya, de helyettesitésében Ipoly atya, Gábor atya és nem kizárt, hogy Szabó Géza atya is. A Mindenki Szentmiséje valóban mindenkihez szól, de elsősorban ima és felajánlás a Szüzanyához a Mi Rádiókért, annak fennmaradásáért, amikor a jelenlévők és a hallgatók is közösen fohászkodhatnak a számunkra legfontosabb szándékokért.
VERA a Mária Rádió kedves háziiasszonya,szerkesztő-je, a Rádió arca és leginkább a műsorok felelős szer-kesztője. Majdnem egyidőben kerültünk a rádióhoz, s azóta is szoros munkakapcsolat fűz össze bennünket.Sokszor vagyunk eltérő véleményen, de mivel én csak a személyi titkára és egyben menedzsere vagyok, igy nem vitás, hogy kié az utolsó szó. Vera méltó a rádió arcához, mint a melléket fénykép is mutatja, egyben a rádió hangja is, hiszen a szebbnél szebb imákat, a verseket ő mondja el, de Ő a hírek szerkesztője és beolvasoja is és Ő ismerteti naponta legtöbbször a műsorokat is.Joggal vetődik fel a kérdés, ha valaki ilyen sokoldalú miért van szüksége menedzserre mert minnél jobb valami annál jobban kell eladni és ki feledata lenne ez, ha nem a személyi titkáré, akinek legfontosabb feladata, hogy a kapott utasításokat a legrövidebb idő alatt, a legpontosabban, az utasítást adó szándéka szerint hajtsa végre. úgyhiszem, hogy tartós együttműködésünk bizonyitja, hogy összehangoltan akarjuk a feladatainkat végrehajtani,és ezzel a Szűzanyát és a hallgatókat a legjobban szolgálni.
Ma délelőtt a 1o órás Szentmise után a Szent IstvánBazilikában Habsburgh Mihály főherceg úr, a Mindszenty Alapítvány Elnöke nyitotta meg, azt a kiállítást, mely Mindszenty biboros, hercegprimás halála óta a legteljesebb kiállítás a világon. A Hercegprímás Úr végrendeletében az általa létrehozott alapítványra hagyta a számunkra oly értékes emléktárgyait és az Alapítványt bízta meg végrendeletének végrehajtásának azon részével is, hogy ha Magyarország felszabadul az idegen elnyomás alól, hamvait a Mária Zell-i kegytemplomból hozzák haza és temessék el az Esztergomi Bazilika kriptájában. A Hercegprímás ezer szállal kötődött budapesti Szent István Bazilikához, igy ennél méltóbb helyre a kiállítás nem kerülhetet, mint azt az Alapítvány Elnöke megnyitó beszédében kihangsúlyozta. Habsburgh Mihály Föherceg Úr egyben a Mária Rádió Világtanácsának Elnöke is.
A Mária Rádió igazgatója egyben a Budai Középső Espereskerület esperes plébánosa. Munkabírása iyen komoly feladatok mellett is bámulatra méltó. ezen is túltesz azonban kedves megértő és mind a plébánia híveit, mind a rádióhallgatókat megértő és szerető figyelme, amely a rádió Stáb tagjaira és az önkéntesekre egyaránt kiterjed. Én öszinte tisztelettel és szeretettel nézek fel rá, mert a legnehezebb műsor problémákat is meg tudja oldani,amellett, hogy figyel is az emberre.Erre az egyik legszebb példa Zsuzsanna halálának évfordulója, amikor külön kérésnélkűl, is az általa mondott szentmise szándékába foglalta, és amikor megköszöntem azzal hárította el a köszönetemet, hogy Ibolya ez természetes, hiszen Ő is nemrég élte át édesanyja halálával ezt az érzést és tudja, hogy kimondatlan kérés nélkül is milyen jól esik a vigasz.Lenyügöző számomra a MI Rádiónk szeretete és éppen azért, hogy lehetőleg minden a legjobb legyen fáradhatatlanságában .nem sajnál sem időt, sem munkát, amikor a Mária Rádió védelmében, vagy a hallgatók legjobb tájékoztatása érdekében kell élőben szólnia. Külföldi utjain sem feledkezik meg szeretett Mária Rádiójáról és hallgatóiról. Minden időben érezhető és hallható, hogy a Szűzanyához imádkozik, a Mária Rádió fennmaradáséért. 
Utolsó kommentek