MR Ibolya

Mint az előző bejegyzésemben írtam, nagyon nehéz nekem ma már az élet

a Mária Rádió nélkül. Mégis a hiányérzeten kívül, amikor nem hallgathatom, vagy nem teljesítek szolgálatot a rádióban felmerül bennem a kérdés, hogy mi az a többlet amit nap mint nap ad az én Rádióm.

Először is azt a lelki békét, amit csak itt találtam meg.

Azt az érzést, hogy szükség van rám

A hítbeli megerösítést, az együttes imádkozás örömével

A reményt, hogy még soká szolgálhatom a Szűzanyát, az Ő rádióját és

a hallgatókat

A Szeretet érzését, hogy én szerethetek és engem is szeretnek.

Szent Pál  szerint ez a legnagyobb érzés  mint az 1 Korintusi levélben írja:

" Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három;de ezek közül legnagyobb a szeretet."

 

  

Hosszú ideje nem volt alkalmam irni a blogomba, mivel nem voltam a Mária Rádióban

és igy nem volt lehetőségem még megnézésére sem , mivel otthon voltam és ott nincs

INTER-net, és mivel Miskolcon csak így volna hallható a Rádió, igy ebből követ-

kezik,hogy hallgatására sem volt lehetőségem.

Arról nem szólva, hogy hiányzott a minden reggeli Károly atya Katekézisére való

ébredés, a napi reggeli találkozás a recepcióra érkezőkkel, de a nem hallgathatott

műsorok hiányoztak a legjobban.

Sajnos , igy lemaradtam az annyira várt ORTODOX liturgiáról, ez azért is volt

szomorú volt számomra, mert a korábbi időben sokat jártam személyesen is a

Petőfi téri Ortodox templomba, és elragadtatva hallgattam a kórust  és a

nemrég elhunyt Berki Feriz elmélkedéseit.

Kevesen tudják, hogy Miskolcon van az ORTODOX templomban, közép Európa

legszebb ikonosztáza, amit nekem személyesen  Berki Feriz akkori espesres urral

volt alkalmam megtekinteni, majd részese lehettem. a templom mellett megnyílt

csodálatos kiállításnak, amit ugyancsak Berki Feriz áldásos közreműködésének

köszönhető. Igaz, hogy ez már szinte történelem, hiszen minez még a 80-as években történt

Azért is nagy élmény volt részemre az esperes urral való többszöri találkozás

mert elötte jelent meg Rapcsányi Lászlóval irt ATHOS c. KÖNYVE amit mégcsak

fokozott, hogy nem sokkal utána alkalmam volt az ATHOS-t körűl hajózni, s mivel nő lét-

temre nem léphettem a főldjére, igy csak a könyv segítségével tudtam elképzelni, hogy

messziről mit is látok, és a szent föld levegőjét érezhettem.

 

 

Megtaláltam a neten a chilei Mária Rádió promoját:

Több mint egy év telt el, hogy a Mária Rádió recepció vezetöje vagyok.

Mikor véletlenségből ide kerültem álmodni sem mertem, hogy ujra találok

magamnak olyan élet célt, amelyik egész napos elfogleltságot biztosít számomra,

és nemcsak a saját bajaimmal fogok foglalkozni, hanem érdekelni fog mind az amit

valaki a Mária Rádióról mond, és oroszlánként fogok harcolni a minél jobb

vélemény kialakitásáért, ill személyes sértésként fogom fel, ha valaki nem kedvező véleménnyel van a Mi Rádiónkról, ill. elképzelhetetlen volt, hogy egyszer én leszek

a rádió füle, de az is hogy ujra érezhessem, hogy vannak akik szeretnek, és nem

vagyok egyedül..

 

2005. július 4-én Zsuzsanna leányom meghalt. Halála előtt arra bíztatott - mivel kórházban voltam - hogy gyógyuljak meg és keressek magamnak valami elfoglaltságot, mert annak hiányában meg fogok bolondulni. 2006. február 12-én a Szűzanya imádkozni vezetett a Mária Rádióba a Szent Imre Plébánia rózsafűzér társulatával. Akkor Osvay Péter megkérdezte tőlem, hogy átmenetileg elvállalnám-e a Rádióban a recepciós szolgálatot, mint önkéntes. Nagy örömmel vállaltam és azóta szolgálom a Szűzanyát, a Mária Rádiót és hallgatóit.