2006 november 19-én, Erzsébet napján,nyitotta meg Erdő Péter bíboros, Magyarország Prímása, a Szent István Bazilikában a Szent Erzsébet évet, születésének 800 éves évfordulóján. Árpádházi  Szent Erzsébet, magyar királylányként született, II.Endre Magyar Király és Merániai Gertrúd gyermekeként, feltehetően Sárospatakon. A legenda szerint születése pillanatában egy kis piros csillag jelent meg az égen, mint akit a Jó Isten különleges életre szánt.5 éves korában eljegyzik a thüringiai őrgróf 14 éves elsőszülött fiával Hermannal és el is hagyja hazáját. Hatalmas ünnepséggel fogadták Wartburg várában, elsősorban a hihetetlen nagy  hozomány miatt, amire az őrgrófságnak elengedhetetlen szüksége volt. Igy Erzsébet egyre szomorubb lett, és mivel semmi szeretet nem kapott Wartburgban, igy egyre inkábba jó Isten felé fordult és titokban így imádkozott Jó Istenem szeress engem! Védőszentjéül Sznt János apostolt választotta, mert ő hirdette még öregkorában is , hogy "szereressétek egymást!" Erzsébet megérzi édesanyja halálát is, akiért nagyon sokat imádkozik, mert  álmában édesanyja arra kéri és mivel Wartburgban  Gertrud meggyilkolása miatt Erzsébetet is  elítélik igy egyre inkább megvetették és inkább szolgálónak nevezték, mint királylánynak. 1216-ban meghal hirtelen Hermann trónörökös, akit őszintén csak Erzsébet gyászól meg. és aki  igy 1o évesen lesz özvegyé.

Az Örgrófság szívesen hazaküldte volna a kis királylányt, de mivel a hozományt nem tudták visszafizetni, ezért az uj trónörökös az ifju lajos herceg vette pártfogásába és a menyasszonya lett. Megpróbáltatásai nem csökkentek, de mikor meghalt rövid idő mulva   Hermann főherceg, akit őszintén megint csak Erzsébet gyászolt meg, Lajos,  Erzsébet vőlegénye, a fejedelem halálával Thüringia uralkodója lett, és Erzsébet az uralkodó jegyese , akit csak fiatal kora akadályozott meg, hogy fejedelem asszony legyen, már a trón lépcsőjén állt. Megpróbáltatásai még nem értek véget, mivel Lajos 2o éves koráig édesnyja  töltötte be a régensi szerepet, aki még nagyobb gyűlölettel üldözte  Erzsébetet, midaddig míg Lajos valódi jegyesének nem tekintette.

Végre boldog időszak következett Erzsébet életében, annál  is inkább, mert szerető férje , látva Erzsébet nagy hitét gyakran együtt imádkozott vele, és csak mikor észrevette, hogy felesége milyen szenvedéseknek teszi ki magát, akkor kérlelte,  hogy legyn tekintettel egészségére és születendő gyermekeikre.

Erzsébet alig húsz éves amikor hőn szeretett férje, egy rövid, de sulyos betegségben a Szent Földön meghal. Jóllehet öccse Henrik fogadalmat tesz elutazása előtt, hogy óvja védi af eleségét és gyermekeit, mégis  kiűzi Erzsébetet nemcsak a várból, hanem még Thüringiából is, a gyemekeitől elszakítva élelem és minden megélhetési lehetőség nélkül, de még azt az alattvalót is megbüntetik, aki be meri fogadni. Igy hogy meg ne faggyon egy disznóólban huzza meg magát éjjelre. Ekkor sem magát félti, hanem fia számára akarja biztosítani az édesapja hatalmát, Rettenetes idők következnek, míg Magyarosrszágon is hírét veszik és Henriket, nemcsak a magyarok, de a pápa  és a császár is felelősségre vonja, igy kénytelen  előbb kiadni a gyerekeket, sőt  fiát visszehelyezik jogaiba és Henrik csak kórmányzól lesz mig a trónt el nem foglalja,  majd engedélyezik, hogy Markburgba költözzön és kiadnak számára annyi vagyont, hogy elkezdheti a templom bővítését, és ispotályt épithet a templom mellé. A pápa engedélyezi, hogy Kondrád a korábbi gyóntatója is mellette legyen.Erzsébet életével teljesen elégedett, hiszen mindent elért amiért harcolt. Egyre jobban sanyargatja magát, elviselhetetlen terheket vállal magára a kórházban a szegények istápolásában. Csak úgy tudja elviselni az emberi szenvedéseket, hogy minden betegben Krisztust látja. Súlyosan megfázik, és négy napi szenvedés után 1231 november 19-én , huszonnégy éves korában, Markburgban meghal.Temetése olyan egyszerű volt, mint az egész élete, csak a sohasem látott madarak éneke és a szegények jajszva kisérte utolsó útján.

IX. Gergely pápa 1235 május 26-án, pünkösd npján Erzsébetet, II.Endre magyar király leányát és Lajos thüringiai fejedelem özvegyét,  ünnepélyesen a szentek sorába iktatta. A pápa maga intonálta a Te Deum laudamust és mindenki boldogan üdvözölte az Egyház új fényes csillagát, aki korának Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal mellett legnagyobb szenje volt.

A pápa 1235 julius 1-én Gloriosus in majestate kezdetű bullájában közölte, hogyaz Egyház Erzsébetet Oltárra emelte, ünnepét noveber 19-re, halálának és égi születés napjára tette.

Az én személyes találkozásom Erzsébettel, 1963-ban volt, amikor is német barátaim elvittek Markburgba, és míg a közel 1000 várakozó között álltunk, hogy bejussunk a Székesegyházba, akkor tudtam meg,az egyébként evangélikus barátomtól, hogy Árpádházi Szent Erzsébet ereklyéjét fogom megcsodálni. Nagyon szégyeltem magam, az öröm mellett, mert bár 15 éves koromig zárdába jártam, Magyarországon csak Thüringiáról hallottunk, meg  arról a látványos néhány csodáról, de hogy a világ egyik legnagyobb és legismertebb szentje a mi Erzsébetünk, csak ott szembesűltem a markburgi székesegyházban. Azóta szinte minden alkalmat megragadok, hogy kegyeletemet és tiszteletemet leróhassam Szent Erzsébet előtt.

Talán ezért is fájt, hogy a csodálatos Városmisszió alatt alig esett szó erről a nagy  Szentünkről, holott Szent Erzsébet éve van,csak remélni tudom, hogy még az évből hátra levő időben mintegy a Városmisszió folytatásaként, méltón megünnepeljük a Szent  Erzsébet évet és emlékét.

 Árpádházi Szent Imre Herceg 1007 körül feltehetően, Székesfehérvárott szűletett, Szent István és Boldog Gizella fiaként. 1015-től, Gellért bencés atya lesz a nevelője, majd 15 évs korától édesapja személyesen veszi át a nevelését  Szüzességi fogadalmat tesz, mert ekkor még nem tudja,hogy neki kell az ország utódlásáról gondoskodni. Feleséget választ, de szűzies házasságban él, mert úgy gondolja, hogy Istennek tett fogadalma fontosabb, mint az a  veszteség, hogy nem születik utódja.  1031-ben Szent István meg kívánja koronáztatni, folynak az előkészületek, amikor hozzák a hírt, hogy egy vadászaton egy megvadult vadkan Imrét súlyosan megsebesítette. Sérüléseibe 1031 szeptmber 2-án meghal.

Szent lászló király 1083-ban Apjával és Szent Gellért püspökkel avatja szentté.Azóta pédaképe a magyarságnak és a magyar ifjuságnak. Szent Imre hívatása,  hogy példája lehet századokra nemzetének, ezzel nagyobb szolgálatot tesz, ha az erény uralmát benne biztosítja, mintha azt arasznyi uralmával boldogította volna.

Szent Imréről emlékezve nem hagyhatjuk figyelmen kívül édesapjának hozzá intézett INTELMEIT, ami a magyar akkori alkotmány alapjaként is felfogható.

Ebben a katolikus hit megörzésére/I./ az egyházi rend becsben tartására /II./, a főpapoknak/III./, a főembereknek és vitézeknek tiszteletére/IV./, az igaz ítélet és türelem gyakorlására/V./, az országba beköltözők befogadására és védelmére/VI./,az idősekből álló tanács  intelmeinek megfogadására/VII./ az elődök szokásainak/VIII./ és az imádságnak /IX./ megtartására, valamint a kegyesség , az irgalmasság, és egyéb erények gyakorlására /X./ oktatja fiát.

Szent Imre Ünnepe november 5, amit Budapesten a Szent Imre Plébánia, a szent ereklyéje kitételével  ünnepel meg.