Minden év április közepén űnnepli Nagyvárad az egyházmegye alapítását, melyet Szent László Királyunk alapított, és ennek tiszteletére tartják egy héten át a Váradi Napokat. Erdély és Nagyvárad igen nagy tisztelője Sznt Lászlónak, nemcsak azért, mert a katolikus hitet ő szilárdította meg az ország ezen részén, a legtöbb csodája is Erdélyhez és a Kárpátokhoz fűződnek. Annyira szerette Váradot, hogy1095-beni halálakor a Nagyváradi Székesegyházban temették el. III.Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. ekkor bontották fel a sírját és testét díszes sírba helyezték át, de a fejet leválasztották és külön mellszobor alaku tartóba helyezték, majd a sír fölé tették.
Az eredeti Hermát Nagyváradon örzik, elöbb a Székesegyház Szentlászló oltár tabernákulomában, majd mióta létre hozták a kincstárat a kincstárban.
A Váradi Napok a Nagyváradi Székesegyházban kezdődőtt ünnepi nagy misével, ahol a Szentmisé az uj pápai nuncius celebrálta, Tempfli püspök úr, a Premontrei apát úr Eszterházy László kanonok Máriaremetei plébános és dr Szederkényi Károly atya c.prépost, esperes plébános úr koncelebrálásával. A szentmise hasonlóan , mint a mi Esztergomi Bazilikánkban a főpapok várásával kezdődött, amikor beléptek a székesegyházba felhangzott a Christus Vincit, Christus regnat, és zúgott az orgona és az énekszó a Szentmise megkezdééig, ahol Tempfli püspök úr üdvözlő szavai után, Liszt Koronázási miséje szólt. Nagy megdöbbenésre az uj nuncius aki egyébként spanyol, mint az egyik legnagyobb szentről emlékezett meg Szent Lászlóról, mint a váradi egyházmegye alapítójáról, és bár beszédét fordították magyarra, mégis néhány szót magyarul mondott el.Életem egyiklegszebb magyar miséjében volt részem,ami a pápai, magyar és a székely himnuszok után Hadel Messiásának Hallelujájával végződött.
A szentmisét körmenet követte a székesegyház előtt, ahol Szent László Hermája után vonultak a lovagrendek, a főpapok és a hívek és harsogott a Gyözelemről énekeljen és a Boldog Asszony Anyánk
JÓ VOLT OTT MAGYARNAK LENNI!.
Utolsó kommentek