2008 május 16-án pénteken este 6 órakor megszünt az eddigi szolgálatom a Mária Rádiónál.
Ezt az önkéntes recepció vezetöi szolgálatot én mondtam fel, részben mert úgytűnik, hogy már nem tudtam a korábbi, általam , saját magamtól megkövetelt szinvonalon elllátni, részben pedig, mivel én itt önkéntes voltam, a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett gondoskodnom kellett a megélhetésemről, mivel Péter sem tud már olyan mértékben támogatni, ahogyan korábban.
Nagyon nehéz szívvel hoztam meg ezt a döntést, hiszen nekem a Mária Rádió valóban az életben maradást és az életet jelentette.
Korábban is volt már olyan blog bejegyzésem, amikor fájó szívvel említettem meg, hogy a hallgatók nem mindig megértőek a Mária Rádióval és olyan jelentéktelen , apró hibákat is szóvá tesznek amit ha valóban szeretik a rádiót figyelmen kívül kellene hagyni, mert nem viszi előbbre a Rádió ügyét. Sajnos ez nem talált meghallgatásra, aki olvasta azt hitte, hogy ez az én szubjektív véleményem, pedig éppen a Mária Rádió iránti szeretetemből fakad, hogy sohasem tettem volna olyat, ami a Rádió hátrányára szolgálhatottt volna.
Természetes, hogy az olvasók nem mindig értettek egyet a blog bejegyzésemmel sem, de az is természetes, hiszen aki olvassa, különösen ha nem ismeri a belső körűlményeket akkor negatív véleményre is hajlamos. Mégis hálás vagyok mindazoknak akik olvasták esetleg kommentálták, de legfőképpen azért, hogy egyáltalán lehetőségem volt a szívem kitárni.
A továbbra is irom a blogomat, csak nem MR IBOLYA, hanem dr Kiss Ibolya néven, és tartalmát tekintve is változni fog. Kérem fogadják azt is olyan szeretettel, mint ezt.
SZERETETTEL BÚCSÚZIK MR IBOLYA
Utolsó kommentek